A fiatalkoruakra vonatkozo magyar anyagi jogi szabalyozas vazlata

• Author: Sandor Madai
• Position: Egyetemi tan?rseg?d, Debreceni Egyetem ?llam- ?s Jogtudom?nyi Kar, B?ntetojogi ?s Kriminol?giai Tansz?k
• Pages: 273-275

273

A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ MAGYAR ANYAGI

JOGI SZABÁLYOZÁS VÁZLATA

PhD Madai Sándor1

A világ országaiban az elkövetQ életkorának különbözQ jelentQsége van, értve

ezalatt a büntethetQség alsó korhatárát, illetve a fiatal elkövetQkre vonatkozó speciális

szabályok alkalmazhatóságának korhatárait is. A magyar büntetQjogban az elkövetQi

oldalról alapvetQen három életkornak van jelentQsége: a gyermekkornak, a fiatalkornak

és a felnQttkornak. Gyermekkorú az a személy, aki az elkövetéskor a 14. életévét nem

töltötte be.2 A BüntetQ TörvénykönyvrQl szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 107. § (1)

bekezdése értelmében fiatalkorú az, aki a b̲ncselekmény elkövetésekor tizennegyedik

életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem, míg az elkövetéskor a 18. életévét

betöltött személy felnQttkorú.

A magyar Btk. szem elQtt tartva azt, hogy a fiatalkorúak olyan sajátos

életszakaszban vannak, amely sajátos büntetQjogi megítélést igényel, önálló – a

VII. – fejezetben tartalmaz speciális szabályokat rájuk nézve.3

A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés vagy intézkedés célja

elsQsorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlQdjék, és a társadalom hasznos

tagjává váljék. Büntetést akkor kell kiszabni a fiatalkorúval szemben, ha intézkedés

alkalmazása nem célravezetQ. Tovább konkretizálva a szabályokat rögzíti a Btk.

azt, hogy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy büntetést kiszabni

csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhetQ el.4

Ahhoz, hogy érthetQvé váljon ezen alapelvek szükségessége, röviden

vázolnunk kell a magyar büntetQjog szankciórendszerét. Magyarországon a Btk. a

büntetQjogi szankciókat két csoportra osztja: büntetésekre és intézkedésekre, a

büntetéseken belül ismer fQ- és mellékbüntetéseket.

A Btk. fQszabályként a felnQttkorúakra vonatkozóan szabályozza az egyes

büntetések és intézkedések kérdéseit, és elQírja, hogy a felnQtteknél rögzített

rendelkezéseket kell alkalmazni a fiatalkorúakra is, a VII. fejezetben – tehát a

fiatalkorúakról szóló fejezetben – foglalt eltérésekkel. Ez azt jelenti tehát, hogy ha

nincs eltérQ rendelkezés a fiatalkorúak vonatkozásában, akkor a felnQttekre

vonatkozó szabályokat kell rájuk is alkalmazni.5

1 Egyetemi tanársegéd, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, BüntetQjogi és

Kriminológiai Tanszék

2 Btk. 23. §.

3 Vókó György: Fiatalkorúak büntetése a jogszabályok tükrében, Börtönügyi

Szemle 3/2001.

4 Részletesebb magyarázatként lásd: Blaskó Béla: Magyar büntetQjog - Általános Rész, Budapest,

2003, 535-548. old. és Nagy Ferenc: A magyar büntetQjog általános része, Budapest, 2001, 501-

522. old.

5 A szemléletbeli különbségekre vonatkozóan lásd egyebek mellett: Ligeti Katalin:

A fiatalkorúak büntetQigazságszolgáltatási törvényének koncepciója., BüntetQjogi

Kodifikáció, 2/2006.