Fiatalkoruak a magyar buntetoeljarasban

AuthorAgnes Papai-Tarr
Positionegyetemi tan?rseg?d, Debreceni Egyetem ?llam-?s Jogtudom?nyi Kar, B?ntetojogi ?s Kriminol?giai Tansz?k
Pages276-284
276
FIATALKORÚAK A MAGYAR BÜNTETPELJÁRÁSBAN
PhD Pápai-Tarr Ágnes*
Több mint egy évszázada, 1899-ben lépett hatályba az elsQ fiatalkorúak
bíróságáról és büntetés-végrehajtásáról szóló törvény az Egyesült Államokban.1 Az
USA büntetQpolitikája volt az, amely elQször felismerte a fiatalkori b̲nözés
speciális vonásait és igyekezett ezeknek a sajátosságoknak megfelelQ büntetQjog
kialakítására. Az 1920-as években Európa majd minden országában megalkotják
azt a törvényt, amely különválasztja a fiatalkorúak feletti bíráskodást a felnQtt
bíráskodástól.2 Hazánkban elQször az egységes anyagi jogi szabályozás született
meg, a Csemegi kódex3elsQ büntetQ novellájaként 1908-ban,4mely már
figyelemmel volt a fiatalkorúak életkori sajátosságaira és ennek megfelelQen a
szankció rendszer tekintetében elQtérbe helyezte a nevelés és reszocializáció
gondolatát. Majd hamarosan a bíróval és az eljárással szemben megfogalmazódott
elvárásoknak tett eleget az 1913. évi VII. törvény, mely felállította a fiatalkorúak
bíróságát.
A jelenleg hatályos magyar szabályozás is természetesen figyelemmel van a
fiatalkorú életkori sajátosságaira, mind anyagi jogi, mind eljárásjogi szempontból.
A Btk. általános részén belül külön fejezet foglalkozik a fiatalkorúakkal, a BüntetQ
eljárásjogi törvény pedig az ún. külön eljárások között szabályozza a fiatalkorúak
eljárását. Jelen tanulmányban most dióhéjban a fiatalkorúak eljárását mutatom be, a
rendes eljáráshoz képest a specialitásokra koncentrálva.
I. A fiatalkorúakkal szembeni eljárás helye és célja a magyar
büntetQeljárásban.
A BüntetQeljárásról szóló törvény5a szabályozásnak azt a formáját
választotta, hogy külön eljárást vezetett be a fiatalkorúak vonatkozásában, amely
csak a rendes eljárástól való eltérésekkel foglalkozik. A magyar büntetQjog szerint
fiatalkorúnak tekinthetQ az a személy, aki a b̲ncselekmény elkövetése idején a 14.
életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem.
Az eljárásnak speciális feladatokat kell megvalósítani, ugyanis az eljárást a
fiatalkorú életkori sajátosságainak figyelembe vételével, és úgy kell lefolytatni,
hogy elQsegítse a fiatalkorúak törvények iránti tiszteletét. Ez azt a kötelezettséget is
*egyetemi tanársegéd, Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, BüntetQjogi és
Kriminológiai Tanszék
1 Ld. LPRINCZ József, Útkeresés a fiatalkorúak büntetQ igazságszolgáltatásában az ezredfordulón.
In. Wiener A. Imre Ünnepi Kötet, Az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának tudományos
kiadványai, LIBRI AMICORUM 16. KJK KERSZÖV. 2005. p. 531.
2 A fiatalkorúak bíróságának történeti kialakulásáról ld. részletesen. FÜZESI Mónika, A
fiatalkorúak bíróságáról (1908-1930). In. Viski Emlékkönyv, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
MTA Állam és- Jogtudományi Intézet, Bp. 1994. p. 123.
3 Az elsQ magyar kodifikált büntetQ törvénykönyv, az 1878. évi V.tv.
4 1908. évi XXXVI. Tc.
5 1998. évi XIX. Törvény a továbbiakban: Be.

To continue reading

Request your trial

VLEX uses login cookies to provide you with a better browsing experience. If you click on 'Accept' or continue browsing this site we consider that you accept our cookie policy. ACCEPT